Ázsia

Alap tudnivalók Japánról, ami nélkül elindulni sem érdemes!

Első rész. Utazás, gasztronómia, pénzügyi dolgok.

Hirdetés

Japán iránti szenvedélyem egészen fiatal koromig nyúlik vissza. Indult gyerekkoromban, a Sailor Moon időszakával, majd gimiben a japán önkéntes tanáraink révén egyre jobban elkezdett érdekelni maga a kultúra, a társadalom és az egész ország. Így azt hiszem, az nagyon finom megfogalmazás lenne, hogy „mindig is rajta volt a bakancslistámon”.

Ezért aztán, egy nap, mikor munka végeztével és indulás előtt pár perccel ráakadtam a kábé féláras error fare-re, már csak egy embert kellett meggyőzni, hogy lecsapjunk a jegyre: a férjemet. Kapott is a gondolkodásra kemény 45 percet, amíg haza nem értem az irodából 🙂 De szerencsére nagyon kíváncsi és rugalmas emberrel áldott meg a sors, így egy órával később már széles vigyorral az arcunkon nyugtáztuk a repjegy visszaigazolást: Irány a rend, nyugalom és a teljes őrültség tökéletes olvasztótégelye!

https://youtu.be/7YrxWE37m1A

A fenti videó a három heti japán élményeinket foglalja össze, reméljük sikerül általa egy kis ottani életérzést átadni nektek! Ha ti is szeretnétek hasonló kisfilmet örök emlékül az utazásotokról, de nincs hozzá eszközötök/tudásotok, vagy ha már szoktatok filmezni az útjaitok során de aztán sosem vágjátok meg és egy vinyón porosodik az anyag – keressetek minket bizalommal, szívesen segítünk videóvágással, és akár Gopro bérbeadással, instrukciókkal is. weiszandmaro.com

Előkészületek

Mindez 2015 őszén történt, de mint láthatjátok, Japánba nem lehetetlen hihetetlen árú repjegyeket kifogni, végül ez az akció is élt még vagy öt napig, illetve azóta többször is láttunk elég jutányos árú jegyeket.

Azt mondják, a tavasz a legnépszerűbb időszak a turisták körében az idelátogatásra. Nem véletlenül, hiszen nem elég hogy elkerüljük a párás, tikkasztó nyarat; de még ha nem is a cseresznyevirágzásra érkezünk, szinte biztos, hogy valamilyen virágnak épp szezonja lesz- azálea, lila akác, amit csak szeretnénk. Érdemes előre tájékozódni erről kiutazás előtt. Mi május elején utaztunk, így volt szerencsénk meglátogatni a Fuji lábánál elterülő kertet, ami a Shibazakura fesztiválnak ad helyet – az egyik legcsodásabb látvány a Fuji körül!

 

Ha már a Fujiról és az időjárásról esett szó, fontos, hogy ha Fuji közeli látogatást terveztek és tényleg, szeretnétek is látni a hegyet, a legjobb, ha flexibiliesen hagyjátok a programotok egy részét. Ezt a kiruccanást  ugyanis az időjáráshoz kell igazítani, mivel felhős/párás időben gyakran előfordul, hogy Fuji san ködbe burkolózik, és teljesen eltűnik a kíváncsi szemek elől. Ennek megfelelően mi is ezzel kezdtünk a megérkezésünk éjszakáján, és kiderült, már első nap át kell szerveznünk a programunkat, mert csak az első napra kaptunk napos, tiszta előrejelzést.

Ha eldöntöttétek, mikor utaztok, és megvan a körülbelüli útvonal, két nagyon fontos dologra figyeljetek. Az első a wifi. Ennek meglétét nem érdemes alábecsülni, hiszen hatalmas segítségünk lesz a Google maps, mind a tokiói metrós közlekedés megtervezésekor, mind az össze-vissza számozott házak közötti bolyongáskor (itt ugyanis úgy tűnik, a házak sokszor a szerint kapnak számot, hogy mikor épültek, és nem az elhelyezkedésük alapján).

Nem tudom, azóta könnyebb-e esetleg SIM kártyához jutni kint, de két éve még a pocket wifi volt erre a legjobb megoldás. Előre megrendeled, érkezéskor a reptéren felveszed (bekapcsolod, így már a hoteledhez is fixen elvezet) – távozáskor pedig a csomagban levő előre címzett borítékba lezárod és a reptéren bármelyik postaládába bedobod. Több hasonló szerviz is működik az országban, mi a Global Advanced Communications-t használtuk, és teljesen elégedettek voltunk velük.

A másik – ha nem csak valamelyik nagyvároson belül és annak környékén töltötök majd időt – érdemes megfontolni a Japan Rail Pass beszerzését. Ez gyakorlatilag korlátlan vasúti utazásra feljogosító jegy egy vagy két hétre, de akad kivétel, így vonatra szállás előtt tájékozódjatok, hogy az adott vonatra érvényes-e a jegy. Megrendelhetitek online, vagy intézhetitek a Japánspecialistával, a lényeg hogy még utazás előtt kerítsetek rá sort, mert ezt csak turisták vehetik igénybe, és csak külföldön lehet megvenni, Japánon belül már nem.

Nem olcsó, de ha eleget vonatozik az ember, rengeteget lehet vele spórolni, ezért érdemes lehet a megvásárlása előtt felállítani egy útitervet és összeszámolni, hogy a Rail Pass nélkül mennyibe kerülne az utazásunk. A Google Maps itt ismét jó barátunk lesz, ugyanis az adott útvonalakra szépen kiszámolja nekünk, mennyibe kerül az adott metró/busz/vonatjegy. Ha JR Passzal utazunk, ne felejtsünk el majd pár nappal az utazások előtt helyjegyet foglalni a forgalmasabb járatokra! (pl Tokyo-Osaka shinkansen)

Kulturális programok: ez már kevésbé alapvető szükséglet, de akár hónapokkal előre is érdemes elkezdeni intézni, például a szumó-jegy vásárlást – ha szerencsések vagyunk és az ott tartózkodásunk alatt éppen van torna. (tippünk: buysumotickets.com) Ha van rá lehetőség, azt javasolnánk, ne hagyjátok ki, mert elképesztő atmoszférája van egy ilyen versenynek. Érezhető, hogy mindent továbbra is a hagyományok szerint csinálnak, éppen úgy, mint akár az előző századfordulón.  Ezen kívül hagyományőrző programokat keresve részt vehetünk például teaceremónián is, akár száz éves házban is. A Viatoron elég sok jó programot találunk, de újabban az Airbnb-n is válogathatunk. Ezeket sem árt érkezés előtt pár héttel lefoglalni.

Szállás

Ami nem maradhat ki, Japán esetében, az előkészületek közül, az a szállásfoglalás. A tapasztalatunk az volt, megérte akár hónapokra előre lefoglalni a szállásokat a Bookingon, mert egyrészt így elég jó áron kaptunk szállást, másrészt hamar be is teltek a jó ár-érték arányú szobák.

Ami meglepett minket, hogy a hagyományos ryokan-ok (vendégházak) sokszor drágábbak voltak a hétköznapi szállodáknál; illetve az is, ha időben foglalunk, a Fuji környékén rengeteg jobbnál jobb saját onsen-nel (termálvizű fürdővel) rendelkező szállodából válogathatunk, meglepően jó áron. Hátizsákos utazóknak a kapszulahotelek is jó megoldást jelenthetnek, ám ahogy számolgattuk, ha már ketten vagyunk egy hagyományos szoba olcsóbbra jön ki.

View this post on Instagram

A post shared by weisz & maro (@wmtravelpics)

A mi tippünk hotelekre az APA Hotel lánc, melyet minden nagyobb városban megtaláltok. Google Maps-es ellenőrzés után, hogy a belvárosba metrózás nem túl hosszú-e, nyugodtan választhatunk kijjebb eső szállást is, a szuper metróközlekedés miatt nem lesz gond.

Az átlag szállodaszobák picik lesznek. Általában 10-15 négyzetméterrel találkoztunk (tehát nagyméretű bőröndbe csomagolás nem ajánlott, hiszen nem lesz hol kinyitni!). Ebbe éppen befér egy franciaágy, egy közlekedő rés a fal mellett, illetve olyan pici fürdőszoba, hogy a vécén ülve egyszerre moshatjuk majd a fogunkat és engedhetjük meg a fürdővizet (már ha akarjuk).

Szinte minden japán fürdőszobában található kád, melyet a japánok szívesen használnak, azonban tudnunk kell, előtte illik lezuhanyozni. A zuhany általában a helyiség közepén található. A fürdővíz itt nem tisztálkodásra, hanem relaxálásra szolgál. Ugyan ez vonatkozik a fürdőkre is, tehát vízbe lépés előtt fontos az alapos tisztálkodás! Ne érjen meglepetésként: az onsenek többsége nem koedukált, és teljesen meztelenül szokás használni, illetve megtagadhatják tőlünk a belépést, ha tetoválásunk van! Az viszont biztos, hogy a gyönyörű létesítmények használatáért ez a kis kellemetlenség igazán megéri.

Mi a helyzet kint wc fronton? Azt kell mondanom, hogy a szitu többségében fenomenális! Szupertiszta, zenélő, fűthető, bidéztető űrvécékkel találkoztunk majdnem mindenhol (volt ahol a gond az volt, hogy a 15 kapcsológombból nem tudtam eldönteni, melyik húzza le vécét, mert csak japán jelekkel volt kiírva. Régi tanulmányaimat felidézve viszont ’hál istennek jól tippeltem, melyiik az 🙂  ). Néhány parkban, régebbi középületben vagy étteremben előfordulhat guggolós verzió is, de amennyire furcsa is volt először, olyan könnyen szoktam meg a használatát. Ami még fontos közvécéknél, hogy sok helyen nincs se szappan, se kézszárítási lehetőség (a japán nők egy kis törülközőt tartanak a táskájukban erre az esetre), így erre érdemes felkészülni.

Nekünk magyaroknak az nem újdonság, hogy a cipőt mindenhol le kell venni, ezt még a küszöb átlépése előtt tegyük meg. Szinte mindenhol rendelkezésünkre áll majd papucs, amit sok helyen kiegészítenek, egy külön párral, ami csak a fürdőszobán belüli használatra hivatott. Aki járt már buddhista templomban az nem lepődik meg rajta, hogy legtöbbször ezekre a szent helyekre is csak cipő nélkül lehet belépni, amire remek figyelmeztető a kint elhelyezett kis polcrendszer – ez, vagy az előre odakészített papucs eltéveszthetetlen jele annak, hogy mit is kell tennünk. 🙂

Pénzügyek

Bármilyen furcsán is hangzik, Japán a sci-fiket megszégyenítő modernizmusa ellenére még mindig egy ún. cash society.  Fontos, hogy legyen nálunk készpénz, mert kisebb helyeken előfordulhat, hogy nem lehet kártyával fizetni. Jól jöhet olyan esetekre is, mint ami velünk fordult elő: a metrókat Tokióban és Osakában is tölthető kártyákkal lehet igénybe venni (Suica és Icoca, bármelyikünk van, mind a két városban használhatóak!), azonban valamiért a kártyát töltő automata a háromból egyik bankkártyánkat sem akarta elfogadni.

Általában fix összegű díja van a pénzfelvétnek, és nem is olcsó mulatság, így érdemes egyszerre több pénzt felvenni, vagy még indulás előtt itthon váltani.

Japánról az általános elképzelés az, hogy nem tartozik az olcsó desztinációk közé, azonban ez szerintem csak részben van így. A legnagyobb költség nálunk még az olcsó repjegy ellenére is a közlekedés lett, bár az error fare repülőjeggyel és a JR Pass-szal elég sokat spóroltunk; de azt el kell fogadni hogy ha Japánon belül akar mozogni az ember, annak meg van az ára. (cserébe viszont kapunk egy olyan pontos rendszert, hogy az átszállásokat sokszor nem is úgy magyarázták el nekünk, hogy majd XY állomáson szállj le, hanem hogy 11:35-kor szállj át.

A vonatunk egyébként mindig a peron túloldalán állt, így négy lépéssel átszálltunk, és már csukódott is mögöttünk az ajtó. Hátborzongató érzés ez egy-egy magyar vonatút után.) A szállásokat is érdemes előre lefoglalni és ha nincsenek nagy igényeink azzal is sokat lehet faragni a költségeken. Az étkezéseket pedig szinte bármilyen büdzsével olcsón kihozhatjuk.

Gasztro

… a kisbolt-hálózatoknak (7eleven, Lawson, Family Market, stb) köszönhetően. Itt a hajfestéktől a gyümölcsön (méregdrága) át a készételekig (meglepően olcsó) mindent lehet kapni, bár a zero waste-esek biztosan a fejüket fogják majd egy-egy ilyen bolt láttán, hiszen minden, de tényleg minden műanyagba van csomagolva.

A kedvenc fogásaink az ilyen boltokból természetesen az előre összekészített ebédek (bento box) és a töltött rizsháromszögek (onigiri), ami ugyan nem túl nagy, de darabja 100-150 yen között van csak, és 2 darab már egészen laktató tud lenni. Ez utóbbinál nagyon figyeljetek hogy bontjátok ki (a csomagoláson be van számozva) különben sokat lehet vele bénázni. Jó áron tudunk enni az egyszerű kis lyukszerű éttermekben is, vagy az olyan olcsó hálózatoknál, mint a Genki Sushi, ami ráadásul elég nagy élmény is, hiszen séfekkel, pincérekkel itt nem találkozhatunk – a paneleken megrendelt ételeket futószalag hozza ki nekünk.

A fizetés a running sushi-khoz hasonlóan a pénztárnál, összegyűjtött tányérszám alapján történik. Az utcán is jó rágcsálnivalókat kaphatunk, de arra ügyeljünk, hogy az utcán (és vonaton, metrón!) enni nem illik, így mindenki a bódé mellett állva fogyasztja el az ott vásárolt ételt, a szalvétát pedig a mellette lévő szemetesbe dobja – ez a mozzanat azért fontos, mert bár Japánban még a járda is patyolat tiszta, szemetest csak nagyon elvétve lehet találni, az emberek hazaviszik magukkal a szemetüket.

Tipp: egy zacskó mindig legyen nálunk a szemétnek, a hotelben pedig figyeljünk, mert sokszor két kukát kapunk a szobába, amiből az egyik a szelektív hulladék gyűjtésére szolgál!

 

Az ételekre visszatérve: a legtöbb étteremben találunk majd angol nyelvű menüt, azonban kisebb városokban vagy turistás helyektől félreesve sokszor futhatunk bele csak japán nyelvű étlapba. Megijedni ilyenkor sem kell, a Google Translate szerencsére akár fénykép alapján is fordít, elég jól ráadásul 🙂 . Kirakatokban sokszor látni a bent kapható ételek pontos mását, műanyagból. Ha nem igazán értesz a japán ételekhez, ez nagy segítség lehet, hiszen elég a szimpatikus ételt kiválasztani, a számát megjegyezni és bent már csak erre kell hivatkozni rendeléskor.

Magyarok lévén az egyik kedvenc fogásunk kint a tonkatsu volt, ami egyszerű fordításban rántott húst jelentene, de persze a japánok ezt is művészi szintre emelik: légiesen könnyű, roppanós panko bunda, csodásan édes-savanyú-szójás tonkatsu öntet, és a szokásos köretek: tökéletesre főzött rizs és hajszálvékonyra reszelt káposzta (ez utóbbiakból ingyenes újratöltés jár szinte minden tonkatsu étteremben), illetve egy melengető miso leves, amit a japánok velünk ellentétben az étkezés után (!!!) fogyasztanak. Ezt a fogást a kevésbé bevállalósaknak is ajánljuk, mert nincsenek benne extrém ízek, de azért mégis csak valami japánt eszünk 🙂

A másik nagy kedvencünk pedig a leveees! Tokióban ramen, Kyotoban és Osakában pedig inkább udon kapható. Nagyjából hasonló a felállás mindenhol, sok tészta, leves, feltétek (csak arra vigyázzunk hogy ez akár nyers tojás is lehet az udon esetében pl), illetve az udonból sokszor hideg verzió is kapható. Érdemes még egy pillantást vetni az étlapra azért is, mert ezek nem csak a levest hanem magát a tésztát is jelölhetik. Elég kiadós adag jár belőlük, amit a japánok meglepően gyorsan és nagy szürcsölés közepette tüntetnek el, ami itt egyáltalán nem számít illetlenségnek. Használati útmutató: a pálcikával a levesbetétet fogyasztjuk, a kanállal pedig csak a levet, felváltva. A tészta hosszúsága miatt nem is tudnánk a kanálra venni. Egyik random talált kedvenc helyünk Tokióban: Kyushu Jangara Ramen Harajuku.

Kevésbé furcsa fogás lehet még számunkra a yakitori, ami kis pálcikákra szúrt sült hús, valamilyen édeskés szósszal megkenve. A kushikatsu is hasonló, ám itt bundázott, rántott falatkákat kapunk a pálcikák végén, amit az asztalon elhelyezett szószba szokás mártani (nem mártogatni) fogyasztás előtt. Ez utóbbit Osakában biztosan sok helyen megtaláljátok.

Természetesen ha Japán, akkor sushi! Ha már kint vagytok, a futószalagos mellett érdemes kipróbálni olyan sushi éttermet is, ahol végignézhetitek a séf munkáját, mert lenyűgöző látványt nyújt. Ne lepődjetek meg, sokszor az első hely, amivel kínálnak, a pultnál lesz és nem a szabad asztaloknál – mi úgy figyeltük meg, hogy itt ezek minősülnek a jobb ülőhelynek. Talán éppen azért, mert művészet, ami a pult mögött zajlik, és ezt nem is szeretnék elrejteni.

A japánok kevésbé preferálják a maki-t (amit mi itthon leginkább sushi-ként ismerünk) mert ez nagyobb részben tartalmaz rizst és kevesebb részben tölteléket. Bevállalósabbaknak érdemes kipróbálni a nigiri-t (a rizsgombóc tetején elfektetett hal, tojás stb feltéttel) vagy a sashimi-t (válogatott nyers halszeletek). Jobb helyeken a pultnál ülve ha degusztációs menüt választunk, a séf valószínűleg az ízek intenzitása szerint erősödve teszi majd elénk a falatokat, azon nyomban ahogy elkészült velük.

Ennek az a célja, hogy teljes értékében élvezhessük az ízeket, az igazán ínyencek már akkor is érzik a különbséget, ha csak pár fokot melegedett az ételük. Ezért fontos tudni, nem illik a szójaszószban megáztatni a sushikat. Éppen hogy érintsük bele, ha nigiriről van szó, a halas felével lefelé tegyük ezt. Ellenkező esetben elnyomjuk a sós szósszal az ízeket ami a szakácsra nézve sértő.

A gyömbér szerepe, természetesen, hogy két falat között „neutralizáljon” azaz ne mosódjanak össze az ízek. Ne a sushi mellé, hanem azok között fogyasszuk. Ha valakit visszatartana a kipróbálásától az, hogy nem tud pálcikával enni, ne csüggedjen! A maki és nigiri sushikat ér kézzel is fogyasztani! (Ha ezt kipróbálnátok egy jó ár-érték arányú tippünk Kyotoban a Gion Yuki)

Érdekes élmény lehet még hagyományos izakaya-ba is beülni. Ezek a vendéglátó helyek valahol félúton vannak a pub és az étterem között, az italok mellé rengeteg féle kisebb adag ételből válogathatunk – és illik is ételt rendelni. Remek hely lehet arra is hogy a számtalan féle sake-t és jobbnál jobb japán söröket kipróbáljuk.

Édességként minden sarkon szembejön majd veletek a matcha fagyi (és egyébként minden ami matchával kevert, kit-kat-től a brownie-ig) mi egészen megszerettük az ízét 🙂

 

Nekünk nagyon bejött a mochi is, ez egy rizslisztből készült puha gombócka, amibe különféle töltelékeket tesznek (édes babtól a lekvárig). Japánban, ha édességekről van szó, a megalománia azt hiszem, enyhe kifejezés. Például, ha nem értitek, hogy egy palacsintatölcsérbe hogy lehet tizenöt féle feltétet belegyömöszölni, itt majd megtudjátok 🙂 Persze ezt is az utcán kapjuk, de azt már tudjuk, hogy ott hogyan szabad elfogyasztani. Na igen, akad itt pár illemszabály, amit ha nem is 100%-osan, de megpróbáljuk azért a helyiekre tekintettel nagyjából betartani.

Japánt bemutató sorozatunk további cikkei:

Kis japán etikett: ezeket a dolgokat tartsd be, és a japánok szeretni fognak >>
Három hét Japánban, a lenyűgöző templomkertek és nyüzsgő városok országában >>

 

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

'Fel a tetejéhez' gomb