Hong Kong távoli csodavilág. Felhőkarcolókkal, emeletes villamosokkal és trópusi édennel várja az odaérkezőket. De nem csak a modern, már-már futurisztikus várost tapasztalhatja meg, aki idejön, hanem a monszun éghajlat flóráját is, kirándulni, tengerben fürdőzni éppúgy lehet itt, mint a huszonegyedik század építészeti remekeit csodálni.
Mikor és mennyi időre?
Hong Kongba utazni a legjobb október második felében, leginkább az utolsó hetében, és november elején. Miért? Azért, mert október elején az időjárás még lehet esős, akár nagyon esős is, 2016 októberében például áradás volt a városban. Október végétől november végéig viszont jó az idő, 24-30 fok és többnyire száraz, csapadék csak elvétve fordul elő (viszont amikor igen, az rögtön felhőszakadás). Ha visszamennék, ugyanebben az időszakban tenném.
Tipp: október 23. és november 1. mindig ünnepnap, nyolc nap szabadsággal el tudunk menni két hétre. De ha valakinek ez túl sok, akkor ki lehet venni öt napot, és akkor ott tudunk lenni másfél hétig, attól függ, hogyan számolunk a napokkal, mennyi szabadnap marad év végére.
Kilenc napot voltam Hong Kongban, de legalább még két nap kellett volna a városra, úgy, hogy nem néztem meg például Disneylandet. Inkább a természetben bóklásztam és a város különböző kerületeit fedeztem fel, hogy lássam, hogyan élnek arrafelé az emberek.
Enni, inni, haladni
Hong Kong nem hasonlítható Szingapúrhoz, sem Kuala Lumpurhoz, sem semmilyen egyéb nagyvároshoz, mert ez ország és város, kettő az egyben. A természeti értékei miatt is rengeteget tartogat az utazók számára.
A közlekedés nehézkes a nagy távolságok miatt. Bármit tervezel, számíts rá, hogy minimum egy, de inkább két óra az út egy irányba, még úgy is, hogy a tömegközlekedés nagyon fejlett és kifejezetten profi. Célszerű tehát vándor-üzemmódba kapcsolni és úgy foglalni a szállásokat, hogy azok közel legyenek az aznapi tervezett látnivalókhoz.
Több helyen is ettem, például egy külvárosi bevásárlóközpont étkezdéjében, ott 44 hong kongi dollárt (kébé 1600 forintot) fizettem rizsért, amit sült-főtt kolbásszal ettem, és ittam hozzá egy üdítőt.
Stanley városában például egy közepes méretű pizza 225 dollár, ami nagyon drága, ezért inkább átsétáltam a szomszéd kisvárosba, ahol a parti büfében a legolcsóbb főétel a spagetti volt, 75 dollárért. Ez sem olcsó, de legalább laktató. (Igen, direkt választottam aznap spagettit, mert marha éhes voltam a napi túra után és ár-érték arányban ez volt a legjobb ajánlat, merthogy a célom az volt, hogy minél több kalóriát vigyek be.)
Szállás: hogyan, mit?
A szállás ára, sok ágyas hostelben, ha előző este foglaltam, igen széles skálán mozgott: a legolcsóbb 3000 forint volt, de szombat estére előfordult, hogy ami nem reménytelenül borzalmas hely, hanem kompromisszumokkal elfogadható, az 13000 forintba került, egy éjszakára, kilenc ágyas szobában.
Azt javaslom, hogyha hosszabb időre mentek, akkor hétvégékre mindenképpen foglaljatok előre, ne ott helyben. Lányoknak még nagyobb az esélyük szállást találni, utolsó pillanatban, de a koedukált és a férfi hálótermi helyek nagyon gyorsan elfogynak. Női szoba általában akadt minden napra.
Tehát, a péntek-szombat estéket érdemes előre lefoglalni, a többi napra szinte biztos, hogy találunk szállást valahol.
Ha hostelt választasz, készülj fel, hogy azokat sokszor nagyon nehéz megtalálni. A menő kirakatok között elvesznek az apró beugró kapualjak, amiken keresztül bejutsz a háztömbökbe, és ha bejutottál, még akkor sem biztos, hogy a sok lépcsőház közül a megfelelőben vagy. De aggodalomra semmi ok, mert mindegyik lépcsőházban van egy csontváz jellegű idős portás, aki eligazít, ha máshogy nem, hát elmagyarázza kézzel-lábbal.
Makaói kitérő
Makaó mindenképpen megér egy kitérőt, oda 350 hong kongi dollár körül van a jegy, egy irányba. A hajó egy óra alatt teszi meg az utat, ami hatvan kilométer.
Hong Kongi dollárt és makaó dollárt egy az egyhez arányban váltják, ha Makaóban HKD-val fizetsz, viszont ők makaó dollárt adnak vissza. Erre oda kell figyelni, hogy ne maradjon nálunk makaó dollár, mert Hong Kongban nem fogadják el fizetőeszközként, a váltókban viszont csak fele annyi hong kongi dollárt kapunk érte.
Árak
Hong Kong drága város. De, mint mindenhol Ázsiában, ha az ember akar, akkor tud spórolni. Japánhoz tudom hasonlítani, ebből a szempontból nekem nagyon hasonlónak tűnt.
A közlekedés használatáért az úgynevezett Octopus Carddal fizetünk. Ez feltöltős kártya, sajnos nem figyeltem, mennyit költöttem vele. Amikor elfogyott róla az egység, újratöltöttem. Utazás végén a reptéren visszaadják a rajta maradt összeget, készpénzben.
Úti terv
Ha valaki igazán alaposan be akarja járni Hong Kongot, ahhoz legalább tíz nap szükséges, de inkább több. Nekem a kilenc napba nem fért bele minden, amit szerettem volna megnézni, jó lett volna még két nap. Ennyi idő alatt meg lehet nézni a város nagyját, de a városon belüli utazás nagyon sok időt elvisz. Persze attól is függ, mennyi időre van szükségünk, hogy kinek mi az érdekes. Tíz nappal nem lehet nagyon mellélőni, ha van még ezen felül egy-két nap, akkor még egy kis pihenés, láblógatás is belefér.
Különösen az észak-keleti tengerpart izgalmas, ahol csodaszép, sznorkelezésre is alkalmas tengerpartok vannak, viszont relatív nehéz odajutni. Ebben valószínűleg érdemes helyiek segítségét kérni, például a couchsurfing alkalmazáson keresztül.
Ki lehet hajózni Lamma szigetére is, de ezt csak akkor ajánlom, ha tényleg van időnk mindent megnézni, amit szeretnénk. Ez a két úti cél, az észak-keleti part és a sziget együtt legalább két-három teljes nap.
Lantau szigete egy-két napot vesz igénybe.
A Hong Kong sziget körülbelül két-három nap, ha mindent meg akarunk nézni rendesen.
Kowloon és a lakókerületek, a dombok tetejen megbúvó sportpályák és az egyetem tetőterasza egy nap alatt megnézhetők.
New Territories kábé két nap. Ami nekem kimaradt sajnos, azok az észak-nyugati területek.
Ha olvasnál még tőlem, továbbí írásaimat a spabook.net-en találod.
