Év elején úgy döntöttünk, kiszakadunk a magyarországi télből egy hétre, és olyan, Európán belüli helyet kerestünk, ahol ha nincs is strandidő, de nem röpködnek mínuszok. Szerettük volna, ha kellemes 18-20 fok van, lehet töltődni napfénnyel, nagyokat sétálni, és élvezni a „tavaszt”- így esett a választás a Szerelem szigetére, Ciprusra januárban, avagy télből a tavaszba.
Tovább növelte az izgalmakat, hogy ez az út volt az akkor öt és fél hónapos kislányunk első repülőútja. Próbáltunk tájékozódni előtte, mit érdemes vinni, csinálni, hogy kellemesen teljen el a pár órás út, de aztán rájöttünk, hogy leginkább úgy lehet erre „felkészülni”, ha belevágunk, és a saját bőrünkön tapasztaljuk meg a dolgokat.
A repülés
A repjegyet a Wizzairnél vettük; nagyon kedvező áron sikerült hozzájutnunk, mert Cipruson holtszezon van januárban. Ennek ellenére a gép tele volt, ami meglepett minket, de beszélgetve egy-két emberrel, kiderült, hogy elég sok magyar él Cipruson.
A repülő Lárnaka városába érkezett az esti órákban. A repülőút zavartalan volt; a kislányunk első útja jobb nem is lehetett volna. Aludt, nézelődött, karikás kendőben pihent az édesapján, egy hangja nem volt. Nagyon hálásak voltunk neki, és bíztunk benne, hogy a hazafelé út is ugyanilyen zavartalan lesz. (Az is lett. Mivel este ment a gép, végig aludta az egész utat.
A szállásunk
A szállásunk úgyszintén Lárnaka városában volt, így a bérelt autó (a FireFly kölcsönzőnél béreltünk a reptéren) felvétele után körülbelül tíz perccel már a szállásunknál voltunk.
A szállásunk egy alap apartmanban volt, kis konyhával, fürdővel, nappalival, szobával. Kaptunk babaágyat is, díjmentesen (ezt előzőleg mindig érdemes lelevelezni a szállásadóval- van-e, és ha igen, a szállás díjában benne van-e, vagy külön díjat számítanak fel érte). Ha ketten utaztunk volna, egy rossz szavunk nem lett volna a szállásra, viszont babával sajnos nem bizonyult a legjobb választásnak. Egy eléggé forgalmas út mellett volt, sok lépcsőfok vezetett fel az emeletre, ami még az öthónapos babával nem is volt gond, de egy totyogóval már az lett volna, merthogy nem volt lehetőség lezárni. A felső szinten volt a hálószoba, ami egy nyitott tér, nem lehetett ajtóval zárni, plusz onnan nyílt a fürdőszoba. Ezt nevezik mellényúlásnak és tanulópénznek. De szerencsére ez nem rontotta el a nyaralásunkat.
Az első napon felfedeztük a környéket, pontosabban, mivel csak pár napra elegendő babaápolási dolgot vittünk magunkkal, elmentünk keresni valami üzletet, ahol beszerezhettük a szükséges kellékeket. Találtunk is egy nagyon jó szupermarketet, illetve volt nem messze tőlünk egy Lidl, nagyon jó választékkal és sok különlegességgel, így gyakran megfordultunk ott.
Az útiterv- avagy miket láttunk
Cipruson tartózkodásunk során a Ciprusi Köztársaság területén töltöttük el az egy hetet; nem mentünk át a török oldalra. Érdekes lehet, mikor készítettem az útitervet, több látnivalóba is belebotlottam a török oldalon, de végül nem mentünk át. Elég tartalmasan el tudtuk az időnket így is tölteni. Plusz a baba ugye „lassít” is. Vele nem lehet a régi utazásaink tempóját hozni- mindenben hozzá kell alkalmazkodni.
Mivel Lárnakában volt a szállásunk, így nyilvánvalóvá vált, hogy a sziget keleti részének bejárására lesz nagyobb esélyünk. Úgy döntöttünk, a nyugati irányba körülbelül Lefkara vonaláig megyünk el; keleti irányban pedig egészen a Cape Greko Nemzeti Parkig.
Amiket láttunk, és nagyon tetszettek:
Lárnaka városa: élhető nagyváros, könnyen lehet tájékozódni benne, szinte minden van, amire szükségünk lehet. Jó bázis az ott tartózkodáshoz, mert tökéletesen kiépített úthálózattal rendelkezik, és autópálya segíti a haladást a városból kifelé. Kikötő, sétány, tengerparti rész is található itt (januárban a tengerpart nem volt szép, gondozott, de gondolom, főszezonban másképp fest a helyzet.)
Lárnaka Salt Lake: Lárnaka mellett van egy sós tó, kellemes sétát lehet mellette tenni; érdekesség a tónál lakó sok-sok flamingó (akik ottlétünkkor olyan távol voltak, hogy alig láttunk belőlük valamit sajnos)
Hala Sultan Tekke: Ez a mecset az előbb említett tó partján fekszik. Nyitvatartási ideje van, így ha meg szeretnénk látogatni, érdemes előtte tájékozódni róla. Nem sokkal zárás előtt voltunk ott mi is, éppen csak be tudtunk nézni. Szép mecset; belépéskor érdemes figyelni az öltözködési szabályokra! (fedett váll, lábak). A mecset mellett cicák élnek, de annyi, amennyit én még egy helyen nem láttam. Rengetegen voltak, mindenféle színben. A mecset mellett van egy rész, ott laknak, kis házak vannak nekik kitéve.
Pervolia Lighthouse és környéke: Első napunkon álltunk meg ennél a világítótoronynál, s milyen jól tettük! Gyönyörű onnan a kilátás, kis padokon meg is lehet pihenni, s közben csodálni a tengert a magasból. Fent gyönyörűen ki van építve, sétára teljesen alkalmas a terület, babakocsival is. Bicikliút, futópálya, gyönyörűen gondozott növények. Visszafelé a kocsihoz a tengerparton sétáltunk, nagyon kellemes volt.
Lefkara: Lefkara egy csodás kis hegyi falu Ciprus szigetén. Az egyik legszebb pillanat volt az utazásunk során, mikor a kis szűk, macskaköves utcácskákon sétáltunk. Érdemes egy rövid- vagy akár egész napos- kirándulást szervezni a környékre, mert valóban magával ragadó a környék. Nagyon jó volt januárban ott sétálni, s látni Ciprus valódi arcát, mikor turista nem nagyon van az utcákon, csak a helyiek élik egyszerű hétköznapjaikat. Itt is citrusfák, gránátalmafák szegélyezték az utakat. Varázslatos hely.
Nem messze van tőle egy olajfaliget (Oliva Terra a neve), feldolgozóüzemmel, ahová ingyenes a belépés. A tulajdonos készséggel végig mutogatta az olajbogyó útját; megismerhettük az olajbogyók fajtáit, s végig sétáltunk az üzleten, ahol a szárított olajbogyótól kezdve az olívamézen át az olívás kozmetikumokig minden megtalálható. Kaptunk többféle kóstolót is, végül vásároltunk nálunk 1-2 természetes kozmetikumot.
Cape Greco National Forest Park: Keleti irányban ez volt a legmesszebbi pont, ahová elmentünk. Nagyon szép ez a nemzeti park, végig húzódik a tengerpart mellett, gyönyörű, vadregényes sziklaszirtekkel, kilátókkal, vízi barlangokkal tarkítva. Van ott egy fehér-égkék színben pompázó meseszép kápolna, az Agioi Anargyroi. Állítólag esküvőket is tartanak ott korlátozott számban. Mögötte egy lépcsőn lehet lemenni a kristálytiszta vízhez.
Governor’s beach: Ennek a partrésznek a különlegessége, hogy a partra hosszú lépcsőn vezet lefelé az út, ahol hófehér sziklák emelkednek ki a víz mélykékjéből, melyet a fekete homok tesz igazán kontrasztossá és egyedivé. Gyönyörűek a simára csiszolt sziklák. A part még hangulatosabbá egy hófehér kis padtól válik, melyen helyet foglalva lehet kémlelni a messzeséget.
Ayia Napa: az előzetes infógyűjtés során elég sok negatív kommentet olvastam Ayia Napa-ról, mennyire zsúfolt, élhetetlen, ember ember hátán típusú tömeg jellemzi. Mivel mi nem főszezonban mentünk, így bíztunk benne, hogy nem ezt fogjuk megtapasztalni, hanem a település közelében lévő számtalan szépség igazi arcát láthatjuk meg. Nem csalódtunk, nem hogy tömeg nem volt, de volt, ahol csak mi hárman sétáltunk.
Elsőként a Love Bridge nevű természeti képződményt céloztuk meg, majd onnan sétáltunk egy szépen kialakított, a part mentén húzódó sétaúton a fentebb említett Nemzeti Park irányába. Nagy könnyebbség volt ez a kiépített út babakocsival, szépen, nyugodt tempóban lehetett andalogni, s gyönyörködni a látványban. Vad sziklaszirtek, elképesztő mélység, háborgó tenger- ez jellemezte a tájat, mely a szemünk elé tárult.
Visszafelé kicsit tovább mentünk, s a Pantachou Beach-nél pihentünk meg. Rajtunk kívül csak pár ember volt a finomhomokos parton, így nyugiban lehetett kicsit relaxálni, sétálni, lábat lógatni a tengerben.
Nissi Beach és környéke: A Nissi Beach kihagyhatatlan látnivaló a Ciprusra érkezők számára. Sok helyen ezzel a partszakasszal reklámozzák Ciprust: aranyló világos színű homok, s egy keskeny földnyelv, mely összeköti a szárazföldet egy félszigettel. Valóban lenyűgöző természeti adottságai vannak a helynek, de a legjobban azt élveztük, hogy ismét miénk volt az egész part.
Miután kigyönyörködtük magunkat benne, Lárnaka irányában indultunk tovább a part mentén, s fedeztünk fel az újabb és újabb csodás tengerpartokat. Megint találtunk egy hatalmas kaktuszokkal szegélyezett „sétálóutcát” a tengerparttal párhuzamosan, így ott sétáltunk, időnként lementünk egy-egy partrészre, ami megtetszett. Ismét nyugalom, kellemes húsz fok, varázslatos környezet várt minket. Ha elfáradtunk pihentünk, árnyék bőven volt mindenhol, s még egy kis jógázásra is tudtam időt szakítani.
A látnivalókon kívül ezeket szerettük
- szinte mindenki beszél angolul a szigeten
- mindenhol macskák vannak (mi magunk inkább „kutyások” vagyunk, de érdekes volt látni, hogy van egy ilyen hely, ahol ennyire sok cica él- főleg a Hala Sultan Tekke mecsetnél)
- roskadozó citrusligetek, akkor érett minden gyümölcs- így rengeteg mandarint, narancsot, citromot lehetett kapni a boltokban, és nagyon finomak voltak
- hatalmas gránátalmák
- csodás, szikrázó napsütés szinte egész héten, kellemes tavaszi időjárás 18-20 fokkal
- majdhogynem hazai árszínvonal a boltokban- elképesztő választékkal (Például a Lidlben is!)
- egyszerre kopár táj és dús növényzet
- nagyon erős közel-keleti hatás érezhető például az épületek küllemén, vagy az ételek ízén
- változatos táj: hatalmas hegyek- kedves hegyi falvak; hatalmas nagyvárosok; csodás sokszínű tengerpartok (kavicsos, világos homokos, fekete homokos)
- Jumbo áruház (hatalmas üzlet, ahol szerintem nincs olyan, amit nem lehet kapni. Mi épp a farsangi szezon előtt voltunk, így viccesebbnél-viccesebb jelmezeket, maszkokat próbáltunk fel az utolsó esős napunkon)
- bal oldali közlekedés- erre érdemes figyelni!
Sokan kérdezték tőlünk, miért érdemes januárban Ciprusra menni. Ezért:
- kellemes, sétára, kiránduláshoz, kikapcsolódáshoz, szabadtéri sportokhoz kiváló idő (bár ott is tél van, van 1-1 esősebb nap, de ettől függetlenül jó érzés megérkezni a télből a tavaszba, s januárban egy rövid ujjú pólóban sétálni, Budapesttől kábé 3 órányi repülőútra)
- gyümölcsök sokasága, főleg a citrusféléké
- nincs tumultus, elvétve látni csak embereket, akár igazi „Robinson” érzés némelyik tengerparton
- olcsó repjegy, olcsó szállás
- a sziget igazi arcát lehet megismerni januárban- a turistáktól, sallangoktól mentes igazi hétköznapokat
A januári utazás hátulütői
- aki a 40 fokot keresi, az nyáron jöjjön ide
- januárban nem igazán lehet fürdeni a tengerben, bár láttunk bátor vállalkozókat
- sok bár, vendéglátó-egység zárva van ilyenkor
- főleg a nyáron központi helyek élettelenek ilyenkor, néha elhanyagoltak
És végül, de nem utolsó sorban: Miért jó babával utazni? És mi volt benne nehéz?
Nagyon új terep volt ez nekünk, lévén, hogy az első repülős utunk ez volt. Fárasztó volt, mert nem volt mellettünk segítség, ugyanúgy, mint ahogy otthon sem. Ugyanúgy gondozni, etetni kellett a babát, alkalmazkodni hozzá, mint ahogy itthon tettük- csak egy csodás környezetben élhettük mindezt át.
Nehézséget számomra az jelentett, hogy az eddigi utazásainkhoz képest nem tudtunk annyi mindent bejárni, mint előtte, mikor kettesben voltunk. Mikor ott állsz egy csodás tengerparton, de a babádnak éppen ez nem tetszik, és ezt ki is fejezi. Mikor te csak mennél-mennél, reggeltől estig, bejárnád az egész szigetet, de tudod, hogy az egy hétbe nem fog beleférni a töredéke sem, s ez egy kicsit rossz érzéssel tölt el.
Viszont van meghitt varázsa annak, mikor egy új családként indulunk útnak, csiszolódunk össze, s együtt szerzünk új élményeket. Tudom, hogy egy ilyen pici babának még nem lesznek konkrét emlékképei az utazásról, viszont hiszem, hogy minden egyes közös utunk beleivódik a sejtjeibe, s elraktározódnak a színek, fények, illatok, interakciók, s ezek fogják őt hozzásegíteni ahhoz, hogy könnyebben megtalálja a helyét később a nagyvilágban.
Első repülős útnak babával, mondhatjuk, tökéletes út volt. Ahogy említettem, a kislányunk ekkor volt öt és fél hónapos. Már érdeklődött a világ iránt, de még nyugiban volt, nem kúszott- mászott, ami valljuk be, könnyebbséget jelentett. Ez az út nekünk arról szólt, hogy megnézzük, milyen hármasban, egy kisbabával utazni, mire kell figyelnünk, mit érdemes magunkkal vinni- és persze közben felfedeztük a világ egy újabb pici szegletét. A puding próbája az evés, szokták mondani, s ez tényleg így van: az a biztos, az az igazi tapasztalat, amit mi magunk élünk át.
Pozitív élményekkel, feltöltődve érkeztünk haza, s terveink között szerepel, hogy még idén visszatérünk a sziget egy másik szegletébe, ha nem is januárban, de utószezonban, és kipróbáljuk a földközi-tengeri fürdőzést.
Ha szeretnétek a facebookos utazó közösségünkhöz tartozni, csatlakozzatok csoportjainkhoz! Európai úti célokkal kapcsolatos bejegyzéseket az Utazás Európában csoportban találhattok, Európán túli utazások számára az Utazás a nagyvilágban csoportunkat ajánljuk.
Élményprogramok:
